Dokumentumfilmet készített az OSZK az elsö magyar nyelvü szövegemlékröl és díszmásolatáról

A magyar kultúra napja alkalmából az M5 televíziócsatorna 2022. január 22-én, szombaton 21 órai kezdettel mutatja be a nemzeti könyvtár gyártásában megvalósult, „Látjátok feleim…” című 70 perces dokumentumfilmet. Az alkotás egyrészt bemutatja az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK)  MNy 1 (Magyar Nyelvemlék 1) jelzet alatt őrzött kiemelkedően becses kéziratát, a latin nyelvű Pray-kódexet és a kódexben lévő Halotti beszéd és könyörgést, az első összefüggő magyar nyelvemléket, másrészt végigkíséri a Ferenc pápának ajándékozott díszmásolat elkészítésének hosszú folyamatát. A film előzetese megtekinthető az OSZK YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán is, ahol már több mint harminchétezren látták.

A Pray-kódex díszmásolata Magyarország Kormányának ajándékaként az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra hazánkba látogató Ferenc pápa számára készült, amelyet Áder János köztársasági elnök adott át a szentatyának 2021. szeptember 12-én.

A mestermű létrehozásának több hónapos folyamatát az OSZK Történeti Fénykép- és Videótárának munkatársai kamerával kísérték végig. A dokumentumfilm ezekből a felvételekből és a nemzeti könyvtár főigazgatójával, kutatóival, digitalizáló, könyvkötő és restaurátor szakembereivel, valamint a felkért közreműködőkkel forgatott interjúkból született.

A film kettős elbeszélésének egymásba fűzéséből adódó ritmikai váltások nemcsak a néző figyelmének ébrentartását szolgálják, hanem segítik az elhangzó ismeretek befogadását is. A Pray-kódexről és a Halotti beszéd és könyörgésről szóló tudományos-ismerterjesztő bemutatások mellett az OSZK-ban folyó digitalizáló munkáról és annak eredményeiről – az új szolgáltatásokról –, valamint a Pray-kódexnek az OSZK állományában elfoglalt helyéről és a Kézirattáról, illetve első összefüggő szövegemlékünk utóéletéről is hallhatnak a nézők. Az ismeretterjesztést és az OSZK sokrétegű gyűjteményének bemutatását egyaránt szolgálja az interjúkat illusztráló, a témához kapcsolódó mintegy másfélszáz dokumentum – a kódexektől, a metszeteken és a térképeken át a Pray-kódexről és a Halotti beszéd és könyörgés szövegéről készült részletfotókig. A készítési folyamat egyes részeinek látványos, számos közeli képet tartalmazó másféltucatnyi etűdjét – az OSZK zenei gyűjteményéhez szintén kötődő – Joseph Haydn-életmű két szimfóniájának részletei kísérik.

A forgatókönyvet 2021 májusában írták, a 23 órányi filmnyersanyagot június 15. és szeptember 9. között vették fel, a szerkesztés, a vágás és a rendezés munkálatai szeptember közepétől december első napjaiig tartottak. A dokumentumfilm producere Rózsa Dávid, az OSZK főigazgatója, forgatókönyvíró-rendezője Sudár Annamária, operatőre Ballagó Gergely, szerkesztő-vágója Hanák Luca.

A Pray-kódexről és díszmásolatáról

A felbecsülhetetlen értékű kézirategyüttest a pozsonyi káptalan adományozta a nemzeti könyvtárnak 1813-ban, és Toldy Ferenc (1805–1875) irodalomtörténész nevezte el Pray György (1723–1801) jezsuita történészről, aki 1770-ben először adott hírt róla. A Pray-kódex a 12. századi magyarországi egyházi kultúra egyik legfontosabb dokumentuma. A latin nyelvű liturgikus kódexben a magyarországi használatra szerkesztett sacramentarium – azaz a miséző pap könyörgéseit tartalmazó szerkönyv – után egyes misén kívüli szertartások (esketés, a templom alapkövének letétele, temetés) szövegei következnek. A Halotti beszéd és könyörgés, legkorábbi összefüggő magyar nyelvű szövegemlékünk a temetési szertartás végén, annak függelékében olvasható egy valamivel bővebb, latin nyelvű temetési beszéd kíséretében; a kódex 136. levelén.

A kézirategyüttes – több más, szertartástani és egyházjogi szöveg (például a Könyves Kálmán kori esztergomi zsinati határozatok) mellett – egyetlen fennmaradt középkori évkönyvünket, az Annales Posoniensest is tartalmazza, amely a 997 és 1203 közötti magyar történelemre vonatkozó, sok esetben csak innen ismert tudósítások forrása. Az államalapítás korának becses adatai közé tartozik többek között Géza fejedelem halálának, István király megkoronázásának és Gellért püspökké szentelésének az évszáma.

 A kódexben a hazai könyvfestészet salzburgi hatást mutató korai emlékeit, öt színezett tollrajzot is láthatunk, amely Krisztus kereszthalálát, sírba tételét, feltámadását és megdicsőülését jeleníti meg. A kézirat zenetörténeti szempontból is fontos mint a középkori „magyar notáció” és a vonalrendszeres reformkottaírás hazai alkalmazásának egyik legkorábbi darabja.

 A Pray-kódexet restaurátor szakember jelenlétében és szigorú állományvédelmi előírások mellett a nemzeti könyvtár digitalizáló központjában fotózták végig. A digitális utómunkák során az eredeti látvány visszaadására törekedtek, minimalizálva az optikai torzítást. A díszmásolatot különleges papírra nyomtatták.

Mivel a Pray-kódex eredeti kötése nem maradt fenn, s a pergameníveken található nyomokból csak a fűzés módjára lehet következtetni, az OSZK 2017-ben Magyar Örökség díjjal kitüntetett műhelyében több évtizede folyó kötéstörténeti és készítéstechnikai kutatások eredményeire alapozva és a nemzetközi analógiákat figyelembe véve készült el a díszmásolat kötésének korhű terve, majd kivitelezése. A kötéshez a kolostorokban alkalmazott korabeli anyagokhoz hasonlókat használtak a restaurátorok.

A díszmásolathoz magyar és spanyol nyelvű ismertetőszöveg is készült, amelyet – az egykorú írásképet tanulmányozva – könyvkötőmester rótt pergamenre lúdtollal. Az ismertetőt dupla bőrbordára fűzték, majd a kódexmásolathoz kötötték, így egységet képez a kötetet alkotó ívekkel. 
 
A könyvtestet nyolc milliméter vastag bükkfatáblák védik, amelyeket timsós cserzésű, színezetlen kecskebőr borít. A rézveretek és -csatok – a kötéshez hasonlóan – korabeli minták alapján, aprólékos munkával, kéziszerszámok segítségével készültek. A kötetet saját tervek alapján épített, fekete bőrrel borított és bordó hernyóselyemmel bélelt dobozban helyezték el, amelyet a kódexet illusztráló egyik tollrajz – a feszület – szintén kézzel festett másolata díszít. 

Oszd meg ha tetszett

Jelentös fennakadásokat okozott a Keleti pályaudvar vonatforgalmában a kábellopás, a MÁV feljelentést tett

Idén már hatszor rongáltak meg vagy tulajdonítottak el vasúti kábelt a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti pályaszakaszról. Az anyagi káron felül a vasúti közlekedést veszélyeztető rongálássorozat jelentős késéseket, vonatkimaradásokat is okozott. A kábellopások visszaszorítását a MÁV továbbra is kiemelt feladatának tekinti. A vasúttársaság sűríti az ellenőrzéseket, és a frekventált szakaszokra folyamatos vagyonvédelmi jelenlétet szervez.

Idén januárban jelentősen megemelkedett a kábellopások száma. A Keleti pályaudvar területét érintően ebben az évben már hat alkalommal történt rongálás vagy lopás, amelyből négy tartós fennakadásokat okozott a nagyforgalmú pályaudvar amúgy is feszes technológiájában, emiatt a menetidők is jelentősen növekedtek a kábelszakaszok helyreállításáig. A Sülysáp és Tápiószecső közötti szakaszon 2022-ben két alkalommal történt transzformátorlopás, a berendezés javítása hosszú elhárítási idővel járt.

Tegnap este, a Keleti pályaudvar és Kőbánya felső közötti szakaszon meghibásodott a biztosítóberendezés. A szakemberek megállapították, hogy a hibát ismét kábellopás okozta. A vasúttársaság feljelentést tett ismeretlen tettes ellen a rendőrségen. Ma hajnalban szintén kábellopási szándékkal rongálták meg a vezetékeket. A Keleti pályaudvar vonatközlekedési helyzetéről itt található friss információ: https://www.mavcsoport.hu/mavinform/mar-nincs-korlatozas-keleti-palyaudvarra-erkezo-es-onnan-indulo-vonatok-forgalmaban-0

Kábellopások, rongálások miatt 2021-ben országszerte 13 esetnél 175 vonat összesen 1720 percet késett. Idén már 9 esetet regisztráltak, a nagy forgalmú helyszínek miatt 315 vonat késett összesen 3210 percet.

A fémtörvény 2014-es életbe lépése előtt évente átlagosan 5-600 kábellopás történt, számuk már a következő évben kevesebb mint tizedére esett vissza. Az esetszámok zuhanásával arányosan jelentősen csökkent az okozott károk mértéke is, de tavaly ennek ellenére is több mint 11 millió forintos kára keletkezett a vasúttársaságnak. A cél továbbra is  alacsony szinten tartani a vasúti közlekedést veszélyeztető bűncselekmények számát. A MÁV ezért sűríti az ellenőrzéseket, és a frekventált szakaszokra folyamatos vagyonvédelmi jelenlétet szervez. 

MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság

Oszd meg ha tetszett

A MAGOSZ 17 szervezettel együttmüködVE INDUL A KAMARAI VÁLASZTÁSOKON

A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) tizenhét szakmai szervezettel együttműködve állít közös listát a tavaszi agrárgazdasági kamarai választásokra – megvalósítva az agrárium valamennyi szereplőjének képviseletét. Az erről szóló együttműködési megállapodást 2022. január 14-én írták alá a szervezetek képviselői Budapesten.

A MAGOSZ tizenhét szakmai szervezettel együttműködve indul a 2022. május 20-i agrárgazdasági kamarai választásokon. A mostani megállapodás a MAGOSZ és a támogató szervezetek között 2017-ben létrejött és az akkori választásokon komoly sikert elérő szövetséget erősíti meg. Az együttműködés célja – az elmúlt időszakhoz hasonlóan – továbbra is az, hogy a kihívásokra gyorsan és határozottan reagálva, együttesen, közös erővel képviseljék az ágazat érdekeit.

A MAGOSZ 2013-ban 11 szervezettel összefogva teremtette meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) felépítésének és hatékony működtetésének alapjait, egy olyan együttműködés keretében, amely – további csatlakozó szervezetekkel kibővülve – mostanra a teljes ágazatot lefedi. Az összefogás eredményeként a NAK olyan eredményeket ért el, amely elképzelhetetlen lett volna egy erős köztestület nélkül, és amit az elmúlt időszakban a pandémia alatti helytállása is bizonyított.
A MAGOSZ és az együttműködő szervezetek célja ennek a közös munkának folytatása, az ágazat érdekeinek hatékony képviselete.

A tizenhét, a MAGOSZ-szal ma együttműködési megállapodást aláírt szervezet:

Baromfi Termék Tanács és Szakmaközi Szervezet, a Baromfi és Tojástermelők Szövetsége; Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége; Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége – AGRYA, FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Gabonatermesztők Országos Szövetsége, HANGYA – Magyar Termelői Értékesítő és Szolgáltató Szervezetek/Szövetkezetek Együttműködése, Kisgazda Polgári Egyesület, Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége, Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet, Magyar Állattenyésztők Szövetsége, Magyar Biokultúra Szövetség, Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete, Magyar Dohánytermelők Országos Szövetsége, Országos Erdészeti Egyesület, Országos Magyar Méhészeti Egyesület, Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács.

Oszd meg ha tetszett

HAMAROSAN JÖN A KOPONYA!

Elkezdődtek a próbák! Hamarosan jön A koponya, Martin McDonagh groteszk figurákat felvonultató, kegyetlen iróniával és sziporkázó humorral fűszerezett darabja!

Az ír kisváros temetőjében véges a sírhelyek száma, ezért évről évre helyet kell csinálni a frissen elhunytaknak. Mick Dowd feladata, hogy ezt elvégezze; s mindez nem is jelent neki gondot, amíg nem válik személyesen érintetté az ügyben. Barátai és ellenségei egyaránt mellette vannak ebben a nehéz időszakban; a baj csak az, hogy nem tudni, ki melyik szerepet tölti be a férfi életében…

A kilencvenes évek második felében született trilógia első (Leenane szépe) és harmadik része (Vaknyugat) a hazai színházakban is gyakran műsorra kerül. Ám a középső darab, A koponya, most először lesz látható a Thália Télikertben. Az előadást első kőszínházi rendezéseként Zayzon Zsolt, a társulat színművésze jegyzi.

A produkció szereplői Vida Péter (Mick Dowd), Molnár Piroska (Maryjohnny Rafferty), Balaskó Bence e.h. (Mairtin Hanlon) és Csőre Gábor (Thomas Hanlon).  A szövegkönyvet Totth Benedek fordította, a jelmezeket Cselényi Nóra, a díszletet Mátravölgyi Ákos tervezte.

Az olvasópróbán készült videó itt tekinthető meg: https://www.youtube.com/watch?v=Dhun6TzGO8k

A darab ősbemutatója 2022. február 18-án lesz a Thália Télikertben.

Oszd meg ha tetszett

Újabb járatokon vezetik be az elsÖ ajtós felszállást hétvégenTE

A 75-ös trolibuszra és a 139-es autóbuszra hétvégente és ünnepnapokon is csak az első ajtónál lehet felszállni január 15-től, szombattól. Akinek nincs érvényes jegye, a járművezetőtől tud vásárolni.

A Budapesti Közlekedési Központ értékelve a korábbi időszakok tapasztalatait a Jászai Mari tér és a Puskás Ferenc Stadion között közlekedő 75-ös trolibuszon, valamint a Gazdagréti tér és a Széll Kálmán tér között közlekedő 139-es járaton vezeti be az első ajtós felszállási rendet január 15-től, szombattól.

Az intézkedés csak a hétvégi időszakra vonatkozik, munkanapokon továbbra is minden ajtót lehet felszállásra használni.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az első ajtós felszállási rendnek köszönhetően jelentősen javulhat az utasok biztonságérzete, illetve az intézkedésnek köszönhetően jóval könnyebb a jogosulatlanul utazók kiszűrése is, hiszen a járművezetők már az utazás megkezdése előtt ellenőrizni tudják a jegyeket és a bérleteket. Akinek szüksége van rá, a járművön is meg tudja vásárolni a jegyét. A BKK továbbra is azt tanácsolja ügyfeleinek, hogy jegyüket vagy bérletüket az utazás megkezdése előtt, a város számos pontján elérhető automatákból, pénztárakban, ügyfélközpontokban, viszonteladói partnereitől vagy mobiltelefonon szerezzék be.

Az elmúlt időszakban Budapest több kerületében, számos járaton vezették be hétvégékre az első ajtós felszállási rendet, míg a csepeli buszokra, az újpesti 220-as buszra és a dél-pesti 68-as buszra hétköznap is csak járművezetői ellenőrzés után lehet felszállni. Az általános tapasztalatok szerint a bevezetés utáni napokban az ügyfelek megszokják az új rendet, így a felszállásra időben felkészülnek és az érintett járatok forgalma alapvetően zökkenőmentessé válik.

Az első ajtós felszállási rendről és az érintett fővárosi vonalakról bővebb tájékoztatás a BKK honlapján, ezen a linken olvasható.

Budapesti Közlekedési Központ

Oszd meg ha tetszett

A vonalkód öse a liszteszsákok csíkjelrendszere

Egyedi csíkjelek alapján különböztették meg egykor a molnárok, aratók, hogy adott zsáknak ki a tulajdonosa. A sávok vastagsága, és száma arról is árulkodott, hogy milyen módos az adott család. A korabeli vonalkódókat bemutató csíkjelrendszerről hiánypótló könyv is készült.

Akik nagy földterülettel rendelkeztek, azoknál vastag csík, akiknek több földjük volt, azoknál több csík jelent meg a liszteszsákokon. Ezek alapján a molnárok egyből tudták, kinek őrölnek. A textilekbe szőtt csíkok színe is egyedi volt, a jelrendszer családról-családra szállt. Ahogy tehát manapság a vonalkód, úgy annak idején ez az egyedi csíkozás segítette az azonosítást.

A mohácsi vízimalom a Csele-patak egykori 24 malma közül az egyetlen, amely megmaradt az utókor számára. A műemléki malom komoly őrléstörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, de itt található az az ezer darabos igazi ritkaságnak számító zsákgyűjtemény is, amely alapján megszületett a csíkjelrendszert bemutató könyv. A Szent Miklós Vízi- és Taposómalom tulajdonosa, a kötet szerzője Mohácsi Bugarszki Norbert osztott meg érdekességeket a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorában.

A beszélgetés a teljes műsorban IDE kattintva újrahallgatható.

Szombat reggel 6 és 8:30 között a Kossuth Rádió műsorán!

Oszd meg ha tetszett

Új sorozat a National Geographictól

A National Geographic új, hatrészes sorozata nosztalgikus időutazásra hív egy legendás, felejthetetlen időszakba, mely kitörölhetetlen nyomot hagyott kollektív emlékezetünkben. Melyek voltak a 80-as évek legikonikusabb pillanatai, játékai, kütyüjei, reklámjai, gyorsételei és ruhadarabjai? Kövesd végig a 10-es listát, és közben idézd fel fiatalkorod jellegzetes ízeit, képeit, látványait és zenéit!

A te életedben is meghatározó időszakot jelentettek a 80-as évek? Vagy csak a szüleid elbeszéléseiből és korabeli felvételekből ismered e különleges időszak jellegzetes – ma már sok esetben megmosolyogtató eszközeit, reklámjait és ruhadarabjait? Ha szeretnél kiszakadni a pragmatikus 21. századból egy színes, jókedvű és fiatalos lendületű világba, tarts a National Geographic új, magával ragadó sorozatával, mely hat témakörben villantja fel a 80-as évek legjeit!

A színes és lebilincselő epizódokban Rob Lowe producer-műsorvezető a 80-as évek legemlékezetesebb pillanatait, kütyüit, játékait, gyorsételeit, reklámjait és ruhadarabjait villantja fel előttünk. Az MTV és az Apple Macintosh megalapításától a Teddy Ruxpin-mackók térhódításáig és a Wendy’s SuperBar éttermek diadalmenetéig a műsorban az időszak számtalan ikonikus jelenségével találkozhatunk, – többek közt olyan neves megszólalók segítségével, mint Ridley Scott, Tony Hawk, Amber Riley, Kevin Smith, Joan Collins, Tiffani Thiessen vagy épp Meat Loaf.

A játékokról szóló epizódban szakértők és vásárlók válaszolnak arra az izgalmas kérdésre, hogy a Rubik-kocka, miért ma is az életünk része, és minek köszönheti töretlen népszerűségét. Az epizódokból az is kiderül, hogy az Apple híres „1984” c. reklámfilmje hogyan kerülhetett adásba, és hogy Diana hercegnének volt egy titkos második esküvői ruhája. Ha szereted az efféle meglepő, ritkán hallott történeteket, és szívesen visszarepülnél az őket inspiráló varázslatos 80-as évekbe, tarts a National Geographic új hatrészes sorozatával!

A 80-as évek 10-es listája természetesen szubjektív, ám ezzel együtt a lehető legautentikusabb, hisz neves szakértők állították össze: Alvin Hall könyvszerző, pénzügyi tanácsadó; Brian Jay Jones életrajzíró, a popkultúra avatott ismerője; Jen Chaney könyvszerző, kritikus; Katie Puckrik televíziós műsorvezető; Jason King zenetudós; Robert Klara könyszerző, az Adweek főszerkesztője; Carla Hall séf, televíziós műsorvezető; és Steve Wozniak, az Apple társalapítója.

TOP 10: A 80-AS ÉVEK LEGJEI – január 13-tól csütörtökönként 22.00-kor a National Geographic csatornán

Executive producer: Rob Lowe

Trailer:https://www.youtube.com/watch?v=kxGCzQ4XC6g

Oszd meg ha tetszett

Világbajnok lett a Puskás Aréna

A Puskás Aréna rekonstrukciója díjat nyert a MAPEI referenciaépületek világversenyén. A MAPEI Csoport leányvállalatai között 19. alkalommal megrendezésre került Reference Grand Prix versenyre több száz kiemelkedő pályázat érkezett a világ minden tájáról.

A stadion rekonstrukciója az elmúlt évek egyik legnagyobb sportberuházása volt. A Mapei Kft. a szerkezetépítéstől bekapcsolódott a munkálatokba. Részt vett az épület jellegét meghatározó kard pilonok rögzítésében és lehorgonyzásában, vízszigetelési és betonjavítási munkákban, műgyanta és látszóbeton felületek, valamint burkolat kialakítási munkálatokban.

„A Puskás Aréna rekonstrukciója nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő színvonalú beruházás, mégsem volt könnyű dolga. A magyar pályázat monumentális beruházásokkal versengett, ráadásul a szokásosnál is erősebb és szélesebb mezőnyben, mert tavaly a Covid miatt elmaradt a beruházások seregszemléje. Nem is kezdődhetne jobban az év. Büszke vagyok, hogy részt vehettünk ennek a jövőbe mutató épületnek a megalkotásában” – mondta Markovich Béla a Mapei Kft. ügyvezetője.

A beruházás a Magyar Építő Zrt. és a ZÁÉV Zrt. fővállalkozói konzorciumának kivitelezésében valósult meg, Skardelli György (Közti Zrt.) tervei alapján.

Oszd meg ha tetszett

Monte-Carlo helyett Budapest lesz 2022-ben a cirkusz fövárosa

Már másodszor halasztják el a szervezők a Monte-carlói Nemzetközi Cirkuszfesztivált, azonban Magyarországon négy kontinens, kétszáz artistaművésze vetélkedhet majd a 14. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztiválon – újságolták az M5 kulturális csatorna műsorában a világhírű artisták, a Rippel fivérek, akik ezúttal nem versenyzői, hanem az esemény rendezői lesznek, így néhány kulisszatitkot is megosztottak.

Világsztárok módjára, limuzinnal és vörös szőnyegen felvonulva érkeznek hazánkba a világ legjobb artistái, hiszen idén Magyarországon ünnepelheti a cirkuszművészetet a szakma apraja-nagyja. A Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivált 2022. január 11. és 17. között tartják meg, amely már hosszú múltra tekint vissza, 1996 óta kétévente rendszeresen megszervezik.

A nagyszabású esemény rendezői, Rippel Ferenc és Rippel Viktor világrekorder artistaművészek azt ígérik, hogy az idei seregszemle színvonalában közel hasonló élményt nyújt, mint az első számúnak tartott, monte-carlói viadal.

„2022-ben az egész cirkuszvilág Budapestre figyel. Szervezőként a célunk, hogy a szakma mellett a közönségnek is még nívósabb szintre emeljük az eseményt, ezt szolgálja a red carpet show, ahol a felvonuló cirkuszművészekkel és más meghívott hírességekkel tudnak kapcsolatot teremteni a látogatók. 20 országból több mint 200 artista, a legjobbak legjobbjai lépnek porondra technikai újdonságokkal és izgalmas látványelemekkel gazdagított környezetben” – kezdte az M5 Librettó című adásában Rippel Ferenc, a Guinness-rekorder és több nemzetközi cirkuszfesztiválon előkelő helyen végző artistaművész.

A budapesti cirkuszfesztivál nem csupán a szakmai vetélkedésre és a szórakoztatásra ad lehetőséget, egy különleges rekord is születhet az eseményen: a világhírű artista, Pavel Valla Bertini soha nem látott magasságban debütál elképesztő, egykerekű számával. A teljes beszélgetés 60 napig újranézhető a Librettó MédiaKlikk-oldalán, ahol a műsor korábbi adásai is elérhetők.

Librettó – 2022-ben megújult arculattal várja nézőit minden hétköznap 18:00-tól az M5 kulturális csatorna műsora!

MTVA Sajtó- és Marketingiroda

Oszd meg ha tetszett

Kopátsy Sándor: ÚJ KÖZGAZDASÁGTAN

Új közgazdaságtan

A minőség társadalma

Az elmúlt száz év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a közgazdaságtan makroszinten semmit nem látott előre, tanácsai a tényleges fejlődési folyamatokat nem szolgálták – állítja Kopátsy Sándor közgazdász. Könyve azonban merész és újszerű gondolatokkal életszerű alapokon ad új szempontokat az országos szintű gazdaság fejlődése számára. Ez a PABooks  által  gondozott Kopátsy-életműsorozat második kötete.

„Ez a közgazdász szakmai véleményemet tükröző életművem” – így értékelte az akkor 90 éves szerző kötete első, 2011-es kiadását, amely húsz év munkájának húszezer oldalnyi kéziratából állt össze. Nem tankönyvnek szánta: az olvasók szemléletére kívánt hatni, átadva azokat a benyomásokat is, amelyek az ő látásmódját szintén alakították.

„A jelenkor tíz parancsa között az első: Legyél kíváncsi, keresd mindennek az okát!” – ajánlja a szerző, aki arra jutott, hogy a tudományos és technológiai forradalom bázisán egészen új, minőségileg más társadalom jött létre, amelyben már nem a tőke, hanem a tudás, a minőségi munkaerő lett a szűk keresztmetszet. Ha csak annyit állapítunk meg a mai közgazdaság-tudományról, hogy abban a tudásvagyon gyarapítása pénzügyi szempontból csupán kiadásnak számít, leírhatjuk, hogy e megközelítés éppen annyira elavulttá vált, mint az alkímia, az aranycsinálás – fogalmaz Kopátsy.

A kötet első kiadásakor még domináns, elavult közgazdaságtani megközelítés nem vett figyelembe olyan tényezőket sem, amelyeknek nagy hatásuk van a gazdasági sikerre. A kultúrát, a viselkedési módot például nem tekinti a gazdaság működését alakító tényezőként. Teszi ezt annak ellenére, hogy a 20. század derekáig csak azok az országok emelkedtek az élvonalba, amelyek a nyugat-európai puritán kultúrkörhöz tartoztak. 

Az emberi erőforrások kapcsán ugyanakkor felrója azt is, hogy az oktatási tudomány még nem jutott el odáig, hogy bevallja: az iskolák minősítése nagyon távol áll az élettől. Ma is a tradíciók alapján, az elsajátított anyag mennyisége, a szorgalom és az engedelmesség alapján osztályoz, az élet azonban a tehetséggel párosult tudást, annak a gyakorlati alkalmazását értékeli – figyelmeztet.

Mitől függ valójában a következő generáció minősége? Milyen családi pótlékra, családtámogatásra, nyugdíjrendszerre volna szükség? Mit üzen a gazdaság az oktatáspolitikának? Miért nem szabad a foglalkoztatást csak a piacra bízni? – ezekről a kérdésekről is kifejti véleményét. A magyar jövőképnek pedig egy egész fejezetet szentel, melyben azt taglalja, hogy az egyén és a társadalom ma sokszorta többet alakíthat a saját sorsán, mint eddig korábban bármikor.

Kopátsy Sándor (1922–2020) Magyarország egyik legismertebb közgazdásza, pályája több mint ötven évet ölel fel. Ennek során dolgozott a Pénzügyminisztériumban, volt a Beruházási Bank igazgatóhelyettese, az 1968-ban létrehozott Pénzügy-kutatási Intézet alapítója és első igazgatója. 1992 és 1998 között a Privatizációs Kutatóintézet kuratóriumának tagja, majd Matolcsy György akkori nemzetgazdasági miniszter tanácsadója. Mindig is fontos volt számára az ismeretterjesztés, amit jól bizonyít az 1968–1973-as évek népszerű animációs sorozata, a Magyarázom a mechanizmust. Ebben Kopátsy mint Dr. Agy ismertette az új gazdasági mechanizmust.

Az Új közgazdaságtan című kötet, valamint a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) korábban megjelent kiadványai megvásárolhatók a PABooks könyvesboltjában, a Bölcs Várban, valamint  webáruházában, a www.pallasathenekiado.hu oldalon.

A kiadó kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre is. Facebook-oldalán (www.facebook.com/PallasAtheneKiado) és podcastcsatornáján (elérhető a Spotify- és az iTunes-platformokon) az érdeklődők további hasznos, érdekes információkat találhatnak a megjelenő könyvekről és a hozzájuk kapcsolódó eseményekről.

Oszd meg ha tetszett

HÍRPORTÁL – KULTÚRA ÉS KÖZÉLET